Vissza
A közösségi oldalakon nyáron különösen sok olyan kertészeti tanács terjed, amely gyors, egyszerű és olcsó megoldást ígér a leggyakoribb problémákra. Egy kis só a csigák ellen, ecet a gyomokra, szódabikarbóna a beteg növényekre hangzik a tanács, amit sokan jó szándékkal próbálnak ki, mert ezeket a módszereket, természetesnek és vegyszermentesnek gondolják. A kert azonban összetett élő rendszer. Ami a háztartásban hasznos vagy ártalmatlan, az a talajban már egészen más hatást válthat ki. A túlzásba vitt vagy nem megfelelően alkalmazott házi praktikák akár hosszú időre is károsíthatják a növények környezetét. A téma feldolgozásához a Kertpercek.hu összeállítása nyújtott segítséget.
Nyáron szinte nincs olyan kertbarát, aki ne találkozna a közösségi oldalakon terjedő „csodamódszerekkel”. Egy rövid videó, néhány látványos kép, és máris úgy tűnik, megtaláltuk a választ minden kerti problémára. Kertészként azonban az ember idővel megtanulja, hogy a természetet nem lehet néhány másodperces praktikákkal átverni. Ami egy videóban működő trükknek látszik, az a kertben akár hosszú távú gondokat is okozhat. A talaj ugyanis nem pusztán barna föld a növények alatt, hanem egy élő világ, amelynek minden apró lakója részt vesz abban, hogy virágaink és zöldségeink szépen fejlődjenek.
Én is úgy gondolom, hogy a kertben néha a türelem a legjobb „csodaszer”. Sokszor nem az a megoldás, ami a leggyorsabbnak tűnik, hanem az, amit a növények természetes igényeihez igazítunk.
A só nem válogat, a növényeknek is árthat
A meztelencsigák ellen sok kertben előkerül a só, hiszen gyors és látványos eredményt ígér. A probléma az, hogy a só nemcsak a nem kívánt vendégeket érinti, hanem a talajt is.
A nátrium felhalmozódhat a földben, kiszoríthatja a növények számára fontos elemeket, és idővel ronthatja a talaj szerkezetét. Egy sósabb közegben a növények gyökerei nehezebben jutnak vízhez, így a kertben éppen az ellenkező hatást érhetjük el, mint amit szeretnénk.
A csigák ellen én inkább a természetes védekezés híve vagyok. Akinek van rá lehetősége, annak a futókacsa igazi kertészsegéd lehet. Saját tapasztalatból tudom, hogy nemcsak a meztelencsigákat szedi össze, hanem a földben megbújó petéket is kitartóan megkeresi. Olyan lelkesen kutat utánuk, hogy néha meglepően mély lyukakat ás, ezért érdemes odafigyelni, merre engedjük a kertben – egy-egy ilyen gödör akár bokaficamot is okozhat, ha nem vesszük észre. Emellett a különféle csigacsapdák is jó szolgálatot tehetnek. Egyszerű agyagcserepeket vagy falapokat is letehetünk a kertben, amelyek alá a csigák nappal szívesen behúzódnak. Reggel ezeket könnyen összegyűjthetjük, így vegyszerek nélkül is sokat tehetünk a veteményes védelméért. A kertben ugyanis nemcsak az számít, hogy mit pusztítunk el, hanem az is, hogy mit szeretnénk megőrizni.
A NÉBIH előírásai szerint a konyhasó (NaCl) valóban használható növényvédelemre, de szigorúan csak meghatározott keretek között, és soha nem a talajra szórva.
A konyhasó felhasználási feltételei A készítmény:
konyhasó (NaCl) vizes oldat vagy granulátum formában
Rendeltetés: rovar- és gombaölő hatású készítmény.
Felhasználási technológia:
Szőlőben (Vitis vinifera) a konyhasó vizes oldata a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) és a lisztharmat (Erysiphe necator) kártételének megakadályozására alkalmazható. Tarka szőlőmoly ellen 0,6 kg konyhasót 100 liter vízben kell feloldani (60 g/ 10 l), és hektáronként 200-400 liter permetlémennyiség felhasználásával kell kipermetezni. A kezeléseket a tojásrakást követően, 1-3 alkalommal májusban, júliusban majd szeptemberben a szőlő fürtkezdemények növekedésétől a fogyasztásra érettségig (BBCH 55-91) lehet elvégezni. Lisztharmat ellen 0,6 kg – 2,0 kg konyhasót kell 100 liter vízben feloldani (60 g/ 10 l), és hektáronként 200-400 liter permetlémennyiség felhasználásával kipermetezni. A kezeléseket célzottan, egy vagy két alkalommal lehet elvégezni a levélfejlődés kezdetétől a fürtzáródásig (BBCH 10-77). Két permetezés esetén az első időpontban 20 g/l, a második időpontban 10 g/l konyhasót lehet felhasználni. A permetlét csak a kezelendő lombfelületre szabad kijuttatni. A fölösleges kijuttatás elkerülése érdekében csak a szőlőállomány károsítóknak kitett része kezelése javasolt. A hektáronként kijuttatott só mennyisége nem haladhatja meg a 6 kg-ot. Egyszerre csak kisebb mennyiségű oldatot ajánlott készíteni a véletlenszerű kiloccsanásból adódó károsodás elkerülése érdekében.
Gombatermesztésben (pl.: kétspórás csiperke) a konyhasó granulált változatát foltkezelés formájában lehet kijuttatni a kórokozó gombák okozta betegségek (pókhálós penész Cladobotryum dendroides, száraz mólé Lecanicillium fungicola és nedves mólé Mycogone perniciosa) ellen. A sót a betegségek fellépésekor egyszeri alkalommal, kis kézi lapát, csésze, vagy kanál segítségével juttassuk a kórokozók által érintett részekre. Fontos, hogy csak a fertőzött területet kezeljük szubsztrátum kilógrammonként 0,03 g sóval. A betegségek korai felismerése alapvető a foltkezelés hatékonyságának biztosításához. A felismeréshez érdemes szakértők segítségét igénybe venni. A só felhasználása mellett törekedni kell a betegségek fellépésének megelőzésére szakszerű termesztéstechnológia alkalmazásával. A felhasználásról a talaj sótartalmának figyelembevételével kell dönteni. A túl magas sótartalom a talajéletre és termesztett növényeinkre káros hatású.
Az ecet látványos, de nem biztos, hogy jó barát a kertben
Az ecetes gyomirtás szintén nagy népszerűségnek örvend. Valóban látványos, amikor a lepermetezett növény néhány óra alatt hervadni kezd, de a mélyebb gyökérzetű gyomok gyakran túlélnek.
Ráadásul az ecet nem tesz különbséget hasznos és káros élőlények között. A talaj felső rétegének megváltoztatásával a növényeink fejlődését segítő mikroorganizmusokat is érintheti.
A kertben nálam a mulcs az egyik kedvenc „fegyver”. Egy réteg szalma, fűnyesedék vagy más természetes takaróanyag nemcsak a gyomokat szorítja vissza, hanem nyáron a talaj kiszáradását is lassítja. A növényeknek sokszor nem több beavatkozásra, hanem jobb körülményekre van szükségük.
A NÉBIH honlapja alapján a 10%-os háztartási ecet valóban használható gyomirtásra, de rendkívül szigorú feltételekkel.
Gyomirtásra 10 %-os töménységű háztartási ecet használható fel. Gyógy- és aromanövények gyomirtására egy vegetációs időszakban 1 alkalommal használható fel 1 L/100 m2 dózisban, hígítatlanul a kultúrnövény vetése, ültetése előtt. Gyalogos közlekedésre használt utak, útszegélyek, járdák, teraszok gyomirtására egy vegetációs időszakban legfeljebb 2 alkalommal használható fel foltkezelés formájában 0,6 L/100 m2 dózisban 0,4 L/100 m2 vízmennyiséggel kijuttatva. A két kezelés között 7-21 napnak kell eltelnie. A kezelést a gyomnövények intenzív növekedésekor kell elvégezni, minimum 20 °C-on, száraz felületen, figyelmet fordítva a teljes borítottságra. Az alkalmazás során ügyelni kell arra, hogy a készítmény bármely kultúrnövény zöld növényi részeire (hajtások, levelek) ne kerüljön, mert azokat károsítja, megperzseli.
A szódabikarbóna sem mindenre való
Sokan használják a szódabikarbónát lisztharmat ellen vagy különféle növényi praktikák részeként. A túlzásba vitt alkalmazással azonban itt is óvatosnak kell lenni.
A szódabikarbóna nátriumot tartalmaz, nagy mennyiségben pedig kedvezőtlenül hathat a talajra. A levelekre kijuttatva, nem megfelelő arányban vagy erős napsütésben akár perzselést is okozhat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) meghatározott feltételek mellett engedélyezi a szódabikarbóna alkalmazását egyes gombabetegségek, például a lisztharmat ellen. A felhasználásnak azonban pontos szabályai vannak, nem mindegy a töménység, a kijuttatás módja és az sem, hogy mely növénykultúrában alkalmazzuk. A különböző növények eltérően reagálhatnak rá, ezért a NÉBIH próbakezelést is javasol. A pontos felhasználási előírások és adagolás minden esetben a NÉBIH hivatalos tájékoztatójában található, ezért érdemes azt követni, nem pedig az interneten terjedő, ellenőrizetlen recepteket.
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/905966/Szódabikarbóna.pdf/1ecbfcb0-9553-46e3-b40d-736769234199
A fahamu értékes kincs, de nem lapáttal mérjük
A fahamu régi kerti hagyomány, és nem véletlenül használják sokan. Tartalmazhat hasznos ásványi anyagokat, de mint sok minden a kertben, ebből is a mérték a lényeg.
A túl sok fahamu megváltoztathatja a talaj kémhatását, és emiatt egyes tápanyagok nehezebben lesznek elérhetők a növények számára.
A kertben sokszor igaz a régi mondás: a kevesebb több. Inkább figyeljük meg a növényeinket, és csak akkor avatkozzunk be, amikor valóban szükséges.
Mik azok az „egyszerű anyagok”?
Sokan nem tudják, de az Európai Unió hivatalosan is elismeri bizonyos hétköznapi anyagok növényvédelmi hatását. Ezek az úgynevezett „egyszerű anyagok” (basic substances) olyan élelmiszerként vagy gyógyhatású anyagként forgalmazott termékek, amelyek a megadott feltételek mellett sem a környezetre, sem az emberi egészségre nem jelentenek veszélyt. Nem kell hozzájuk bonyolult engedélyokirat, és bárki leemelheti őket egy átlagos élelmiszerbolt vagy gyógyszertár polcáról. Ezek az ökológiai gazdálkodásban is biztonsággal alkalmazhatók.
A folyamatosan bővülő hivatalos listán olyan meglepő, de bizonyítottan hatásos tételek is szerepelnek, mint például a:
-
Mezei zsurló
-
Fűzfakéreg
-
Napraforgóolaj
-
Csalán
-
Sör
-
Tehéntej
Környezettudatos felhasználók részére: növényvédelemben felhasználható, nem engedélyköteles termékek
A legjobb kertészeti tanács néha a józan ész
A közösségi oldalak tele vannak gyors megoldásokkal, de a kert nem verseny. Nem attól lesz szép, hogy minden problémára azonnal valamilyen szert keresünk.
A növények meghálálják a gondoskodást, a jó talajt, a megfelelő vizet és azt, ha hagyunk nekik időt fejlődni.
F. P. T. Fotó: Futó
