Miben segíthetünk?

Riadókészültség a Nagy-Somlói borvidéken: Kötelező védekezés a szőlőkabóca ellen, de nem mindegy, hogyan!

2026. augusztus 6.
A szőlősgazdák rémálma, az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca nem ismeri a közigazgatási határokat. Miután

A szőlősgazdák rémálma, az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca nem ismeri a közigazgatási határokat. Miután Vas vármegyében már korábban elrendelték a védekezést, a napokban a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal is lépett. A kötelező, kifejlett egyedek (imágók) elleni permetezési időszak augusztus 8. és 16. között esedékes, a riasztás pedig immár a teljes Nagy-Somlói borvidéket érinti.

A Nagy-Somlói borvidék gazdái számára az elmúlt hetek nemcsak az aszály, hanem a bürokratikus útvesztők miatt is fejtörést okoztak. Míg a borvidék Vas vármegyéhez tartozó településein (például a Ság hegy és a Kissomlyó térségében) már korábban elrendelték a hatóságok a harmadik, imágók elleni kötelező védekezést, a Veszprém vármegyei oldalon is várható volt a hivatalos iránymutatás, hiszen a kártevő rovarok biológiai órája nem a térképre rajzolt vonalakhoz igazodik.

A felmérések riasztó eredményt hoztak

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal augusztus 4-én kiadott védekezési felhívása tiszta vizet öntött a pohárba. A hivatalos dokumentum szerint a július végi növényvizsgálatok során az amerikai szőlőkabóca utolsó és utolsó előtti (L4-L5) lárvastádiumú egyedeit azonosították jelentős mennyiségben.

A szakemberek előrejelzése alapján augusztus 8-át követően a kártevő egyedei teljesen kifejlődnek, és repülésre képes, fertőző alakká válnak. A fitoplazmát terjesztő rovar megállítása érdekében a Kormányhivatal elrendelte a harmadik kötelező védekezést, amelyet 2026. augusztus 8. és augusztus 16. között kell elvégezni.

A hatóság külön felhívja a figyelmet egy fontos szakmai részletre:

  • A kártevők előszeretettel tartózkodnak a tőkék talajközeli részein, így ha a törzstisztítás elmaradt, a permetezést mindenképpen ki kell terjeszteni a törzshajtásokra is.

  • Az extrém hőség miatt nagyobb cseppméret és bőségesebb permetlé használata javasolt a megfelelő fedettség eléréséhez.

Ökológiai alternatívák a biológiai sivatag helyett

Bár a hatósági megnyilvánulások gyakran a drasztikus vegyszerhasználatot és a kopárra gyomirtózott területeket helyezik előtérbe, a modern, tudatos gazdálkodóknak van választásuk. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) legújabb iránymutatásai szerint a természetes önszabályozást felszámoló, „kitakarított” ültetvények (az úgynevezett biológiai sivatagok) sokkal kitettebbek az időjárási szélsőségeknek és a kártevőknek.

A sorközökben meghagyott, megfelelően kezelt zöldtakaró és a biológiai sokféleség fenntartása nem elhanyagoltság, hanem az ökológiai védekezés szerves része. Ezek a felületek létfontosságú élőhelyet biztosítanak a hasznos rovaroknak, ragadozóknak, emellett a talajtakarás drasztikusan csökkenti a tőkék hőstresszét a jelenlegi extrém aszályos időszakban.

 FD és amerikai szőlőkabóca elleni védekezés – gyakorlati összefoglaló gazdáknak (ökológiai művelés)

Védekezési terület Mit tegyen a gazda? Mikor / hogyan? Miért fontos?
Megelőzés (alapok) Fertőzésmentes, Nébih-minősített szaporítóanyag használata Telepítéskor, csak igazolt eredetű magyar oltvány A fitoplazma ellen nincs gyógykezelés, csak a behurcolás előzhető meg
Folyamatos megfigyelés – FD FD-tünetek rendszeres keresése (levélszíneződés, fásodás elmaradása, fürttorzulás) Vegetáció alatt, gyakori bejárással A korai felismerés és eltávolítás lassítja a járványt, ezért kulcskérdés
Folyamatos megfigyelés – kabóca Kabócalárvák levélvizsgálata (100 levél / ültetvényrész) Május elejétől/közepétől Megmutatja, mikor indokolt a kezelés
Sárga/zöldessárga ragacslapok kihelyezése Június második felétől, 1–2 lap/ha Imágók megjelenésének észlelése, kezelés időzítése
Fertőzési forrás csökkentése Tünetes tőkék azonnali bejelentése és eltávolítása Tünet észlelésekor, hatósági intézkedés után A beteg tőkék a fő fertőzési gócok
Fitoplazma rezervoár növények eltávolítása (erdei iszalag, bálványfa, mogyoró, kivadult szőlő) Ültetvényben és környezetében folyamatosan Fenntartják a kórokozót (akár tünetmentesen)
Elhanyagolt szomszédos területek kezelése Tulajdonossal egyeztetve, szükség esetén hatósággal A legjelentősebb fertőzési kockázat
Tőkeellenállóság javítása Tőkék kondíciójának erősítése (stresszcsökkentés, kondicionálás) Egész évben A gyenge tőkék fogékonyabbak a fertőzésre
Agrotechnikai kabócagyérítés Szakszerű metszés, 2–3 éves részek arányának csökkentése Nyugalmi időszak A kabócatojások fő telelőhelyei
Venyige eltávolítása / megsemmisítése Metszés után azonnal Csökkenti az áttelelést, zárlatban kötelező
Sarjhajtások és alsó levelek eltávolítása Május folyamán A fiatal lárvák fő táplálkozóhelye
Jó lombszellőzés és permetezhetőség biztosítása Zöldmunkák során Hatékonyabb növényvédelmi kezelések
Biológiai sokféleség Virágos sorköztakaró, élőhelyfoltok fenntartása Több évre tervezve Támogatja a kabóca természetes ellenségeit
Technológiai fegyelem Permetezőgépek rendszeres ellenőrzése, tisztítása Kezelések előtt Hatásos kijuttatás és ökológiai megfelelés
Kémiai (engedélyezett) védekezés Koratavaszi olajos lemosó permetezés Rügyfakadás előtt Kabócatojások számának csökkentése
Fiatal lárvák elleni kezelések (pl. spinozad, narancsolaj; 2026-ban szükséghelyzeti engedéllyel piretrin, azadirachtin) Május–június közepe, levél monitoring alapján A legérzékenyebb fejlődési alakok
Opcionális imágó elleni kezelés(ek) Nyár közepétől, ragacslap adatok alapján A további terjedés mérséklése
Térségi fellépés Gazdák közötti összehangolt védekezés Különösen június végétől Csökkenti a kabócák visszatelepülését

A Kormányhivatal által közzétett, engedélyezett készítmények listáján a hagyományos rovarölő szerek mellett hivatalosan is szerepelnek az ökológiai gazdálkodásban bevethető, környezetkímélőbb alternatívák. Ilyen például a narancsolaj alapú készítmény (mint az Oroganic), amely hatékonyan alkalmazható mind a lárvák, mind a kifejlett imágók ellen.

A védekezés nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a teljes Nagy-Somlói borvidék túlélésének záloga. A permetezés elvégzését a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell, a sárguló, sodródó levelű tőkék észlelését pedig továbbra is kötelező bejelenteni az illetékes hivatalok felé.

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []