Vissza
Évtizedek óta a tőzeg számít a kertészeti termesztőközegek egyik legfontosabb alapanyagának kiváló víztartó képessége és laza szerkezete miatt. Kitermelése azonban súlyos környezeti károkkal és a szén-dioxid légkörbe kerülésével jár, így Európa-szerte egyre sürgetőbb a kiváltása. De vajon mi lehet a fenntartható alternatíva? Egy frissen publikált, átfogó hazai kutatás bebizonyította, a megoldás szó szerint a lábunk előtt hever a lehullott falevelek formájában.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) különleges, közösségi tudomány alapú kísérletet indított. A cél annak kiderítése volt, hogy az érett lombkomposzt képes-e olyan körülményeket biztosítani a fiatal zöldségpalántáknak, mint a megszokott palántanevelő közegek. A vizsgálat nem steril laboratóriumokban, hanem valós körülmények között zajlott összesen százöt önkéntes hobbikertész és árutermelő bevonásával.
Külön büszkeség számunkra, hogy az országos kezdeményezésben az Ajkai Szó munkatársa is aktívan részt vett. A kísérlet során négy zöldségfajt, a leveles kelt, a karalábét, a pak choit és a fejes salátát vizsgálták a kutatók. Lapunk munkatársa tesztnövényként káposztamagokat vetett el, amely a kutatásban a leveles kel kategóriába sorolódott.
A kísérlet menete egyszerű, de szigorú volt. A palánták egyik felét az ÖMKi által biztosított, huszonkét hetes ellenőrzött és érett lombkomposztban kellett nevelni, a másik felét pedig egy szabadon választott kontrollközegben. Munkatársunk nem a megszokott bolti palántaföldet használta, hanem egy kifejezetten erre a célra összeállított, saját készítésű keveréket alkalmazott kontrollként. Ez a jól bevált recept perlit, zeolit, minőségi komposzt és kőzetpor, vagyis dolomit egyedi arányú felhasználásával készült.
Meglepően jó eredmények születtek
A kísérlet lezárultával, hétszázötven palánta adatainak statisztikai elemzése után a Frontiers in Environmental Science nemzetközi folyóiratban nemrég megjelent eredmények magukért beszélnek.
-
Csírázás – A lombkomposztban általában valamivel magasabb volt a csírázási arány, bár a különbség statisztikailag nem volt kiugró. Ez azt jelenti, hogy a lombkomposzt kiváló kiindulási közeget biztosít a magoknak.
-
Fejlődés és küllem – A növények általános állapotát tekintve a lombkomposztban nevelt káposztafélék és a pak choi megjelenése szignifikánsan kedvezőbb volt, mint a kontrollközegekben, köztük a tőzeges bolti földekben nevelt társaiké.
-
Lomblevelek száma – A fejlődés ütemében és a levelek számában a lombkomposzt teljesen egyenrangú partnernek bizonyult a kontrollközegekkel.
A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a palántanevelés korai szakaszában a tőzeget tartalmazó közegek sem mutattak semmilyen egyértelmű előnyt a lombkomposzttal szemben. Bár a nyári hőség és a komposzt magasabb sótartalma miatt a saláta csírázása okozott némi kihívást, az összkép rendkívül pozitív.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatás feketén-fehéren bebizonyította, hogy a megfelelően érlelt lombkomposzt nemcsak felveszi a versenyt a professzionális és környezetkárosító termesztőközegekkel, de sok esetben jobb eredményeket is produkál.
Különösen jó hír ez a térségünkben gazdálkodóknak és hobbikertészeknek, hiszen a lombkomposzt helyben, a kerti zöldhulladék okos hasznosításával is előállítható. A környezet megóvása és a sikeres palántanevelés érdekében tehát érdemes idén ősszel kétszer is meggondolni, mihez kezdünk az udvaron összegereblyézett falevelekkel.
