Vissza
„A garázsfűtés, amely júliusban is ette a pénzt”
Az Energiaklub szerint az első lépés meglepően egyszerű: pontosan tudni kell, hol és mire fogy az energia
Energiahatékonysági rendezvényt tart az Energiaklub Ajkán, elsősorban a kis- és középvállalkozások számára. A szeptember 30-i program célja, hogy ne csupán általános tanácsokat adjon, hanem olyan konkrét megoldásokat mutasson be, amelyekkel a cégek csökkenthetik energiafelhasználásukat és ezzel együtt költségeiket is. Kéri Andrással, az Energiaklub ügyvezető igazgatójával Lékó Sándor, az Ajkai Szó főszerkesztője beszélgetett.
Az ajkai rendezvény egy országos programsorozat része. Korábban Pest vármegyében tartottak hasonló eseményeket, és a személyes találkozók mellett online programokat is szerveznek. A cél mindenütt ugyanaz: megmutatni a kis- és középvállalkozásoknak, hogyan lehet energiahatékonyabban működni, és hol találhatók azok a pontok, ahol akár komolyabb beruházás nélkül is pénzt lehet megtakarítani.
Kéri András szerint az egyik legfontosabb tanács szinte banálisan egyszerű: először azt kell pontosan tudni, hogy egy vállalkozás mennyi energiát és mire használ. Sok helyen ugyanis olyan fogyasztók is működnek, amelyekre valójában nincs szükség. Példaként egy vállalkozást említett, ahol kiderült, hogy a garázslejáró téli fagymentesítésére szolgáló betonfűtés még júliusban is üzemelt. Hasonló fölösleges fogyasztás szinte minden szervezetben előfordulhat: kérdés lehet például, szükséges-e hétvégén vizet melegíteni, vagy minden helyiséget azonos hőmérsékleten tartani. Ezek feltárása sokszor gyors és olcsó megtakarítást eredményezhet.
Az ajkai program egyik kiemelt témája a hulladékhő hasznosítása lesz. Számos technológiai folyamat során keletkezik olyan hő, amely egyszerűen elvész, miközben máshol ugyanazért az energiáért fizetni kell. Egy ipari konyha, egy kompresszor vagy más berendezés működése során keletkező hő például felhasználható csarnokfűtésre, technológiai folyamatokra, de akár egy szomszédos vállalkozás számára is értékes lehet. Egy ipari parkban ezért nemcsak egy-egy cég energiafelhasználását érdemes vizsgálni, hanem azt is, hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a vállalkozások.
Az ilyen megoldások természetesen már komolyabb tervezést és esetenként beruházást igényelnek. Az Energiaklub ezért azt javasolja a cégeknek, hogy energetikai szakemberrel méressék fel lehetőségeiket. A programhoz kapcsolódva erre is lesz lehetőség: helyszíni konzultáció, illetve pályázati formában néhány órányi energetikai tanácsadás állhat a vállalkozások rendelkezésére. Ez ugyan nem helyettesít egy teljes energetikai auditot, de elegendő lehet ahhoz, hogy egy cég felismerje, hol érdemes elkezdenie a korszerűsítést.
Az Energiaklub nem véletlenül választotta Ajkát. A szervezet korábban már együtt dolgozott az önkormányzattal: települési energia- és klímatervet készítettek a városnak. Kéri András szerint az együttműködés kifejezetten jó volt, és az önkormányzat javasolta, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Főnix Ipari Parkkal. Az ipari park nyitottan fogadta a kezdeményezést, a vállalkozások részéről pedig jelentős érdeklődés mutatkozott.
A szakember szerint gyakorlatilag minden vállalkozásnál találhatók energiamegtakarítási lehetőségek. Egy kisebb cégnél ezek egyszerűbb beavatkozások lehetnek, míg egy nagy energiaigényű üzemben összetettebb technológiai változtatásokra is szükség lehet. A tudatosabb energiafelhasználás jelentőségét az energiaárak változása tovább növeli. Kéri példaként egy cukrászati üzemet említett, amely a 2022-es gázválság tapasztalatai után döntött úgy, hogy jelentős mértékben villamosítja működését, és kiváltja a földgáz használatát.
Nemcsak az számít azonban, mennyi energiát használ egy cég, hanem az is, mikor. Az árambeszerzésnél például a fogyasztási csúcsok mérséklése is megtakarítást hozhat. Ehhez nélkülözhetetlen a mérés. A KKV-k jelentős részénél már működik olyan okosmérő, amely negyedórás fogyasztási adatokat szolgáltat, de szükség esetén egy-egy csarnok vagy gép energiafelhasználása külön is vizsgálható. Az adatokból kiderülhet, hol vannak a pazarló pontok, és mely beavatkozások hozhatják a legnagyobb eredményt.
Az Energiaklub maga elsősorban szakpolitikai intézet: több mint harminc éve foglalkozik energia- és klímapolitikával. Tevékenységük kiterjed az energiatermelésre és -felhasználásra, a megújuló energiaforrásokra, az atomenergiára, az erőművekre, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéseire is. Települési szinten többek között a zöldfelületek növelésével és a vízvisszatartással foglalkoznak.
Kéri András szerint Ajkán is bőven maradtak még kiaknázatlan energetikai lehetőségek. A napelemek telepítésére alkalmas tetők, parkolók és barnamezős területek további fejlesztések előtt nyithatják meg az utat. A térségben a szélenergia hasznosításának is lehet perspektívája, és az akkumulátoros energiatárolásban szintén vannak lehetőségek. A távfűtésnél pedig hosszabb távon olyan technológiák is szóba kerülhetnek, mint a hőszivattyús rendszerek.
Az ajkai rendezvényt szeptember 30-án, szerdán 9 órától tartják a Szabadság tér 12. szám alatti épület hatodik emeleti konferenciatermében. A szervezők nem hosszú, frontális előadásokra készülnek: rövidebb prezentációkat és interaktív, beszélgetésre épülő programot ígérnek. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, a helyek száma pedig korlátozott.
(asz)
Fotó: Kéri András
Kéri András ügyvezető igazgató
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán kezdte tanulmányait, majd a Bécsi Műszaki Egyetemen (TU Wien) szerzett informatikus (B.Sc.) és gazdasági mérnök (M.Sc./Dipl.-Ing.) diplomát.
Nemzetközi távközlési vállalatoknál dolgozott tanácsadóként 6 éven keresztül, majd a Közép
