Vissza
Két év alatt újult meg a Gyárfás-kúria Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Vannak épületek, amelyek a közösség lelkének egy darabját őrzik, és ilyen hely a Gyárfás-kúria is – fogalmazott köszöntőbeszédében Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere. Mint mondta, bár sokan azt gondolták, hogy az épület egy lassan eltűnő emlék lesz, amelyet nem lehet megmenteni, szerencsére mégis sikerült. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy ha egy közösség hisz az értékeiben, akkor a legnehezebbnek tűnő álmok is megvalósulhatnak. Az elöljáró úgy érzi, hogy a kúria korszerűsítésével visszaadtak egy darabot Székelykeresztúr történelméből, méltóságából és önbecsüléséből.
„Az érték sokszor nem tűnik el, csak újra fel kell fedezni. (…) A felújítás legfontosabb üzenete, hogy a múltból is lehet jövőt építeni – magyarázta. Köszönetet mondott a kivitelezőknek, az Unicons és a Macops vállalatoknak, valamint a tervezőnek, Csíki Barnának és csapatának, továbbá mindenkinek, aki hozzájárult a munkához.
Németh Zsolt, magyar országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság alelnöke kijelentette: „A székelykeresztúriak azt a kúriát újították fel, ahol a magyar nemesi szellemi örökség talajából nőttek ki és sugároztak szét a polgári értékek, amelyek megalapozták a modern magyar polgári nemzeti öntudatot.”
Azt is kiemelte, hogy az épület udvarán található Petőfi Sándor körtefája, ahonnan a költő utolsó, általunk ismert útjára indult. Nemzeti zarándokhely ez a kúria és udvara, valamint a körtefa, a mai naptól pedig még inkább az lesz.
– Önök felújították a teljes nemzet javára – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező négy évben ellenzékből fogják előmozdítani a magyar nagy stratégia megvalósulását, azaz a fenntartható, gyors fejlődést. Aláhúzta, mindenben támogatni szeretnék Magyarország új kormányát, amivel ennek elérésére törekednek.
A Gyárfás-kúria több mint fél évezredes történetét Sándor Zsigmond Ibolya, a helyi Molnár István Múzeum vezetője mutatta be. Mint mondta, a régészeti leletek alapján a XV. század végén állt ott a legkorábbi kőépület. 1627-ben Nyújtósi Demeter és fiai birtokolták a kúriát, 1641-ben Brenhidai Huszár Mátyás, 1676-ban Huszár Borbála, 1714-ben Nemes Mátyás, 1775-ben Bethlen Júlianna (Wesselényi Farkasné), 1788-ban Wesselényi Júlia (Kemény Lajosné), 1819-ben Kemény Pál, 1854-ben Kemény Polixénia és Lécfalfi Gyárfás Domokos, 1888-ban pedig Gyárfás Endre.
Utolsó tulajdonosa az idővel megözvegyült Gyárfás Pálné Fejérváry Judit volt, akit az államosításkor kilakoltattak az épületből, de gyereke nem lévén ekkorra már kihalt a Gyárfás család székelykeresztúri ága.
Többek között sikerült megmenteni egy korabeli zongorát, három családi fotóalbumot és egy konyhai ebédlőszekrényt, amelyek napjainkban is megtekinthetők. Az avatóünnepségen az is elhangzott, hogy egy ötven évre lezárt időkapszulát is elhelyeztek az épületnél, amelybe a kisváros diákjai által írt versek is belekerültek. (www.szekelyhon.ro)
Fotó: László Ildikó
