Fekete István emléke ma is összeköti Ajkát és Kunszentmártont

2026. június 28.
Fekete István halálának 56. évfordulója alkalmából rendeztek emlékműsort június 23-án a kunszentmártoni Fekete István Emlékházban.

Fekete István halálának 56. évfordulója alkalmából rendeztek emlékműsort június 23-án a kunszentmártoni Fekete István Emlékházban. A teltházas eseményen ajkai művészek idézték meg az író életét, munkásságát és a természet iránti szeretetét.

Az emlékműsorban közreműködött Angermayer Judit, aki énekhangjával, hegedű-, furulya- és darbukajátékával varázsolta közel a közönséghez Fekete István világát. Papp Ferenc énekkel, gitár- és ukulelekísérettel lépett fel, Baranyai Ferenc az ütős hangszerekkel teremtett különleges ritmusvilágot. A zene által kiváltott érzéseket Kapolcsi Kovács Csaba élőben készülő számítógépes grafikái tették láthatóvá. A műsor narrátora Padné Szabó Mária volt.

Az előadáson elhangzott, hogy Fekete István, aki gazdatiszti munkája mellett íróként és költőként is maradandót alkotott, életének jelentős időszakait Ajkán és Kunszentmártonban töltötte. A két települést több szál is összeköti: az író közel két évig élt és dolgozott Kunszentmártonban, emellett innen származik Krajcsi Tiborné, az ajkai Kisgrafika Barátok Köre egyik alapító tagja. A tavaly megnyílt Fekete István Emlékház átadásán ő és Angermayer Judit is jelen voltak. Az emlékház létrejöttét támogató intézmények között szerepel az Ajka Városi Múzeum is.

Padné Szabó Mária ismertette az író életútját és gazdag munkásságát. Beszélt az Aranymálinkó című verseskötetről is, amely Fekete István hatvan versét tartalmazza. A kötet legutóbbi kiadása Gáspár János szerkesztésében, Csabai Tibor illusztrációival jelent meg. A versek közül többet megzenésített Dezső Lajos kántor-tanító, a kották pedig az Ajka Városi Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Angermayer Judit ajánlotta ezeket a dallamokat Papp Ferenc figyelmébe, aki továbbgondolta a műveket, és saját zenei ötleteivel kiegészítve különleges összeállítást hozott létre. A hegedű, a gitár, a furulya és az ütőhangszerek hangjai a természet világát idézték meg: a madárcsicsergést, a levelek susogását, a nádas zúgását, ugyanakkor az emberi lélek rezdüléseit is kifejezték.

A zenei élményt Kapolcsi Kovács Csaba helyben készített digitális grafikái egészítették ki, amelyek a dallamok által kiváltott érzelmeket és hangulatokat jelenítették meg a közönség számára.

A megemlékezés végén a résztvevők koszorút helyeztek el annál a háznál, ahol Fekete István kunszentmártoni évei alatt élt, tisztelegve az író életműve és öröksége előtt.

(ta)

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []