Vissza
A munka ma sokak számára elsősorban a megélhetést jelenti, korábban azonban az identitás fontos része is volt – vallja Sesztakov Rezső, aki immár ötven éve dolgozik első és egyetlen munkahelyén, a Le Belier Magyarország Formaöntöde Zrt.-nél. Napjainkban már ritkaságszámba megy az ilyen hosszú ideig tartó munkaviszony.
Sesztakov Rezső 1957-ben született Ajkán, és fél évszázada ugyanazon a gyártelepen kezdi a műszakot. Ez idő alatt megváltozott a vállalat neve, tulajdonosi háttere, vezetése és technológiája, de a munkáról alkotott társadalmi szemlélet is jelentősen átalakult. Egykori munkatársai közül mára már csak ő dolgozik a gyárban. Története egy olyan korszakot idéz fel, amikor természetes volt a hosszú távú elköteleződés egy munkahely mellett.
Az ajkai üzem 1943 óta működik. Rezső munkáscsaládban nőtt fel négy testvérével. Esztergályosnak tanult, majd minőségellenőrként, gyártásközi ellenőrként folytatta pályafutását. Munka mellett hosszú éveken át versenyszerűen futballozott, ám egy súlyos sérülés után nehéz döntést kellett meghoznia. Bár nagyon szerette a sportot, attól tartott, hogy egy újabb sérülés miatt a munkáját is elveszítheti. Mivel úgy érezte, fél szívvel nem tud játszani, végül felhagyott a labdarúgással.
A következetesség és a kompromisszumokat nem ismerő hozzáállás munkáját is végigkísérte. Bárhol dolgozott a gyáron belül, mindig lelkiismeretesen helytállt. Ma gerincsérülése miatt megváltozott munkaképességű dolgozóként napi hat órában végzi feladatait, ám elkötelezettsége és munkaszeretete változatlan.
Úgy látja, a fiatalabb generáció nehezebben viseli a monoton fizikai munkát, és kevésbé jellemző a hosszú távú lojalitás a munkahelyek iránt. Számára azonban a gyár nem csupán a megélhetést jelentette, hanem azt a biztos pontot, amely a legnehezebb időszakokban is erőt adott számára.
Arra a kérdésre, meddig kezdi még itt a műszakot, mosolyogva csak ennyit válaszolt:
– Amikor úgy érzem, itt az ideje, abbahagyom.
