Vissza
Kérdéseinkkel kerestük mega MOHU ügyfélszolgálatát, mivel úgy érezzük, némi felvilágosításra van szükségünk a legújabb változtatás (például az építési törmelékek lerakásának fizetőssé tétele) és napi gondjaink (torlódások a REpont automatáknál) megoldása érdekében. Alábbiakban közöljük kérdéseinket és a rájuk kapott válaszokat.
Mi indokolta az építőanyagok lerakási díjának emelését? Készült-e ez ügyben hatástanulmány, pl. arról, hogy mennyiben növelheti ez meg (újra) az illegálisan lerakott törmelékek mennyiségét, illetve számíthatnak-e az önkormányzatok emiatt plusz kiadásokra?
A MOHU Ügyfélszolgálatának válasza: – Az építési-bontási hulladék nem koncessziós hulladék, azt jellemzően nem a hulladékudvarokban adják le, hanem lerakókban és kezelőkben. Ez mindössze egy kis szelete a hazai építési-bontási hulladékoknak, hiszen jellemzően a felújítást egy cég végzi, amely díjért cserébe elszállítja azt a lerakókba, vagy egyenesen a kezelőbe. A hulladékudvarokban ez egy plusz szolgáltatás, ami a lakosságot segíti, pl., ha valaki saját erőből újítja fel a fürdőszobáját.
A MOHU nem hatóság, így, ha valaki felmutatja a lakcímkártyáját, akkor a MOHU köteles lakossági hulladékként átvenni a hozott építési-bontási hulladékot. Korábban, a lakosságnak ingyenesen járó építési-bontási hulladék esetében sajnos jellemző volt az a módszer, hogy nagy, ipari járművekkel konténereken szállítottak be építési-bontási törmeléket, amelyeket egyszerre több, akár 10-15 ember is kísért, akik azt állították, hogy ez az ő személyes építési-bontási hulladékuk, és az ingyenes limitig szeretnék leadni. A MOHU nem hatóság, ilyen esetben lakossági hulladékként volt köteles átvenni a leadott anyagot.
Illegális hulladék:
Az illegális hulladék elleni szigorú fellépés mindannyiunk érdeke. A MOHU nem hatóság, de mindenben segíti az illetékes szerveket és önkormányzatokat az illegális hulladék elleni fellépésben, és támogatja a szigorú fellépést. A MOHU is üdvözli, hogy például több budapesti kerületben nagyon hatékonyan léptek fel az illetékes hatóságok a lakossági lomtalanítást illegálisan használók ellen pl. a huszadik vagy a tizenötödik kerületben. Illetve üdvözöljük az olyan kezdeményezéseket is, amelyek az illegális hulladékok bejelentését, felszámolását segítik. Itt olvasható pl. A humusz.hu összefoglalója arról, mit lehet tenni akkor, ha illegális hulladékot találunk. Az illegális hulladék felszámolása egész Magyarország érdeke, és fontos, hogy következménye legyen annak, ha valaki az erdőbe, folyópartra szór le illegálisan szemetet.
– Érdekelne az is, hogyan működik a szelektív hulladékok (kiürült italos palackok) visszagyűjtésének rendszere? Ki fizet, kinek, mikor, mennyit és minek alapján számítva? Körülbelül mennyi italos csomagolás „tűnik el” a rendszerből a vásárlás és a visszaváltás között? Mekkora éves bevételük származik ebből és mennyi lehet a nyereségük? Terveznek-e ezen a téren korszerűsítést, pl. a visszaváltó automaták esetében. A hétvégeken (amikor a vásárlók ideje engedi a visszaváltó tevékenységet) torlódások alakulnak ki a visszaváltó automaták előtt. Tudják-e ezt a feszültséget orvosolni? (Pl. „osztályozó gépek” beállításával, amelyek villámgyorsan elvégzik a válogatást.)
VÁLASZ:
A MOHU Ügyfélszolgálatának válasza: – A visszaváltási rendszer bevezetésével Magyarország rendkívül rövid idő alatt nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredményt ért el: mára a visszaváltási arány megközelíti a 90 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az évente forgalomba kerülő több mint 3 milliárd italcsomagolás közel 90 százaléka visszakerül a rendszerbe, így megfelelő feldolgozás után újrahasznosítható alapanyaggá válik.
A REpont rendszer működtetése ugyanakkor rendkívül összetett, sok szereplő összehangolt munkájára épül. Jelenleg több mint 5000 ponton lehet visszaváltani Magyarországon, az országos lefedettség biztosított. A folyamatban részt vesznek a gyártók, a kereskedők, a vásárlók, a logisztikai partnerek, valamint a feldolgozóipar is. Naponta átlagosan 8–10 millió, csúcsidőszakokban akár 15 millió italcsomagolás begyűjtéséről, elszállításáról, válogatásáról és feldolgozásra történő továbbításáról kell gondoskodni, ami jelentős működési költséggel jár. A MOHU 2025-ben mintegy 37 milliárd forintos veszteséget (kiemelés tőlem: L. S.) könyvelt el a visszaváltási rendszer működtetése kapcsán.
A MOHU finanszírozza és folyamatosan fejleszti a rendszert, beleértve a visszaváltó automaták üzemeltetését és a logisztikai folyamatokat is. A tapasztalatok alapján folyamatosan vizsgáljuk azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek tovább javíthatják a vásárlói élményt és növelhetik a REpont rendszer hatékonyságát.
A cél egy olyan országos infrastruktúra fenntartása, amely biztosítja, hogy az italcsomagolások minél nagyobb arányban körforgásban maradjanak, és új termékek alapanyagává váljanak.
Üdvözlettel,
MOHU Kommunikáció
L.S.
