Vissza
Egyre többen kongatják a vészharangot a végletekig „kitakarított”, túlzottan sterilizált zöldterületek miatt. A Közös Agrárpolitika (KAP) hazai hálózata nemrég éles kritikát fogalmazott meg a természetes önszabályozást felszámoló gyakorlatokkal szemben. Sokan a tökéletes rend illúzióját kergetve még mindig azonnal a gyomirtóhoz nyúlnak, ha meglátnak egy oda nem illő fűszálat. De mit jelent ez a szemléletváltás a városi környezetben? Ajka klímaterve és a helyi vállalatok fásítási akciói abba az irányba mutatnak, hogy a puszta térkövezés és a vegyszeres perzselés helyett az élő, funkcionális zöldterületeké a jövő.
A modernizáció és a maximális hatékonyság hajszolása sokáig egyet jelentett a természetes környezet teljes leigázásával. A „tökéletes” udvar és park sokak szemében még ma is a centire nyírt, fűnyíróval és vegyszerekkel folyamatosan sokkolt, végtelenül leegyszerűsített parcellákat jelenti.
Gyakori és szomorú jelenség, hogy mind a magánkertekben, mind az ipari területek környékén sokan még mindig rutinszerűen a gyomirtó szerekhez nyúlnak a gyors eredmény érdekében. Ezzel a kényelmi megoldással azonban észrevétlenül tüntetik el a szöcskék, tücskök és a lebontásban részt vevő egyéb bogarak természetes élőhelyét. A növényzet vegyszeres kiirtásával a tápláléklánc alapját verik szét.
A biológiai csend, mint figyelmeztető jel
A KAP (Közös Agrárpolitika) Zöld Támogató Egysége a napokban egy rendkívül elgondolkodtató vizuális kampányban hívta fel a figyelmet arra, hogy ez az úgynevezett „rend” valójában egyenes út a biológiai sivatag kialakulása felé. Amikor egy ökoszisztémából eltűnik a természetes búvóhely, beáll az ökológiai csend: a rovarvilág pusztulásával eltűnnek a madarak és a hasznos vadbeporzók, a terület pedig teljesen védtelenné válik az időjárási szélsőségekkel és az új, invazív kártevőkkel szemben.
Ajka klímaterve: Differenciált zöldfelület-kezelés a gyakorlatban
Ez az európai szintű ökológiai ébredés szervesen illeszkedik Ajka város klímatervébe is. A helyi közbeszédben, a lakossági fórumokon gyakran felmerülő kritika, hogy a városfejlesztési beruházások miatt csökken a zöldterületek aránya. A felszínen, egy-egy nagyobb építkezés láttán valóban kialakulhat egy olyan érzet, mintha a beton kiszorítaná a természetet, ám az önkormányzat hosszú távú stratégiája egy modern, differenciált ökológiai megközelítést alkalmaz.
Városi környezetben természetesen nem lehet teljesen felhagyni a hagyományos parkfenntartással. A közegészségügyi szempontok – kiemelten a parlagfű és más allergén gyomnövények elleni védekezés – megkövetelik a rendszeres fűnyírást a frekventált közterületeken. A mindent letaroló damilos fűnyírás és a gyomirtózás kettőssége helyett azonban Ajkán egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az előremutató, a biodiverzitást és a vízmegtartást támogató zöld infrastrukturális elemek:
-
Esőkertek és vápák kialakítása: A klímaváltozás okozta hirtelen lezúduló csapadék kezelésére és a talajvíz pótlására városszerte – ahogy azt az Újélet utcában megvalósult példa is kiválóan mutatja – esőkerteket és vízelvezető, szikkasztó vápákat hoznak létre. Ezek nemcsak klímavédelmi szempontból hasznosak, de esztétikus, mikrobiológiailag aktív zöldszigetekként is funkcionálnak.
-
Méhlegelők kijelölése: A város bizonyos pontjain tudatosan hagynak meg olyan vadvirágos, ritkábban kaszált, vegyszermentes területeket, amelyek létfontosságú táplálékot és menedéket biztosítanak a rovaroknak.
-
Fokozott fásítás: A hőszigetek kialakulásának megakadályozása és a levegőminőség javítása érdekében a faültetési programok folyamatosak a településen.
Vállalati felelősségvállalás: Cégek a zöldebb Ajkáért
A klímavédelem és az élettel teli zöldterületek növelése azonban nem lehet kizárólag a városvezetés feladata. Ajkán egyre több jó példát látni arra, hogy a helyi gazdaság szereplői is felismerik a felelősségüket. A városban működő cégek az elmúlt időszakban aktívan kivették a részüket a fásítási programok finanszírozásából és szervezéséből. Ezzel a társadalmi szerepvállalással nem csupán a saját telephelyeik környezetét szépítik, de tevékenyen hozzájárulnak a város élhetőbbé, „zöldebbé” tételéhez.
A hatékony és felelős gazdálkodás tehát ma már nem a természet vegyszeres elpusztítását jelenti, hanem azt az okos együttműködést, ahol az emberi környezet és a biológiai sokféleség megőrzése megfér egymás mellett.
