Karnics Miklós életútját szorosan meghatározza az ajkai bányászat és a padragkúti közösség. Bár ma már nyugdíjas, a bányászathoz való kötődése továbbra is erős: részt vesz a bányászhagyományok ápolásában, a közösségi programok szervezésében, és önkormányzati képviselőként Padragkút fejlődéséért dolgozik.
Pályáját Zalaegerszegen, a Magyar Optikai Műveknél kezdte diszpécserként, ahol sztereográfok (légi fényképek kiértékelésére szolgáló műszer) gyártásával és foglalkozott. 1982-ben került Ajkára, az Ajkai Szénbányákhoz. Kezdetben a műhelyben dolgozott, majd egy tapasztalt főművezető ösztönzésére föld alatti munkahelyre került. Szakos lakatosként kezdett, később csoportvezető, művezetőhelyettes, művezető, végül szerelésvezető lett. Tréfásan úgy fogalmaz: mire igazgató lehetett volna, bezárt a bánya.
A bánya 2004-es megszűnése azonban nem szakította el a bányászattól, hiszen a közös munka, a bajtársiasság és a bányászidentitás mindmáig összeköti egykori kollégáival. Karnics Miklós fontos szerepet vállal az ajkai bányászati örökség megőrzésében is. A bányamúzeum gépeinek felújításában és karbantartásában önkéntesek, egykori bányászok és támogatók vesznek részt. A cél nem feltétlenül a működőképesség helyreállítása, hanem az, hogy a berendezések esztétikailag és történetileg méltó állapotban maradjanak fenn.
A következő tervezett projekt egy elektromos hidraulikus oldalrakodó felújítása. Karnics a múzeumot külföldieknek is ajánlja, és internetes nemzetközi bányászati közösségekben népszerűsíti az ajkai kiállítást. Az interjú egyik fontos témája a régi bányászközösség összetartása. A korábbi bányásznapok nagyobb szabású, erősebb közösségi események voltak, amelyek hangulatát a mai rendezvények szervezői igyekeznek tovább örökíteni. Családi programokkal, majálisokkal, veteránautó-bemutatókkal, főzőversenyekkel és zenei eseményekkel próbálják erősíteni a helyiek összetartozását.
A bányakert szintén fontos közösségi tér, amelynek gondozását hivatásos kertészek és lelkes önkéntesek végzik.
Önkormányzati képviselőként Karnics Miklós elsősorban a mindennapi problémák megoldásán dolgozik. A lakók út- és járdaállapottal, vízelvezetéssel, közlekedési táblákkal, közbiztonsággal vagy a közösségi szolgáltatások hiányával keresik meg. Kiemelt célként említi a padragkúti kerékpárút és járda kialakítását, valamint a település közlekedési és infrastrukturális fejlesztését. Fontosnak tartja az iskola, az óvoda és a helyi civil közösségek támogatását is. Karnics szerint Padragkút jövőjét a fiatalok helyben tartása és a közösségi összefogás biztosíthatja.
Vallja, hogy aki egyszer a föld alatt dolgozott, az szívében örökre bányász marad. A bányászmúlt nem csupán emlék, hanem olyan értékrend is, amelyet a tenni akarás, a bajtársiasság és a közösségért vállalt felelősség jellemez.
L. S.