Vissza
Dr. Királyné dr. Gősi Erika főigazgató szerint a Magyar Imre Kórház nem visszalépésre, hanem megújulásra készül: új szakrendelések, korszerű diagnosztikai eszközök, nappali kórházi ellátás, fejlesztések és a fiatal szakemberek megszólítása jelzi az irányt.
Az ajkai Magyar Imre Kórház jelenéről és jövőjéről beszélgetett Lékó Sándor, az Ajkai Szó főszerkesztője dr. Királyné dr. Gősi Erikával, az intézmény főigazgatójával. A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a kórház vezetése a folyamatos változást és korszerűsítést az egészségügyi munka természetes részének tekinti. A cél az, hogy a betegellátás minősége lépést tartson az orvostudomány, a technika és a tudományos ismeretek fejlődésével.
Kiemelt téma volt a gyermekgyógyászat fejlesztése. A járóbeteg-ellátásban több olyan speciális szakrendelés vált elérhetővé Ajkán, amelyből kevés található a vármegyében: gyermekpulmonológia, gyermek gasztroenterológia, gyermekneurológia, valamint gyermekpszichiátriai ellátás. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a rendelők korszerű orvostechnikai eszközökkel felszereltek, ugyanakkor a gyermek- és családbarát környezet kialakítása is fontos szempont.
A gyermekosztályon a fekvőbeteg-ellátás feltételeit is kedvezőnek tartja a főigazgató. Az elkülönített kórtermek lehetővé teszik, hogy a szülő a gyermek mellett maradjon, akár éjszakára is, és a gyermek ellátásában, fürdetésében is részt vehessen. Ez a megoldás nemcsak a kis betegek és családjuk számára megnyugtatóbb, hanem az ápolószemélyzet munkáját is könnyíti. A kórház ebben szorosan együttműködik a veszprémi intézménnyel, hiszen, ha egy gyermek állapota indokolja, magasabb progresszivitási szintű ellátásra kerülhet.
A gyermekellátás további fejlesztéseként újra szeretnék indítani a korábban, a Covid-járvány idején megszüntetett sószobát, emellett külön vérgázvizsgáló készüléket szeretnének biztosítani a gyermekosztály számára. Utóbbi a gyermekek állapotának gyorsabb megítélését segítheti, különösen akkor, ha felmerül a veszprémi kórházba történő áthelyezés szükségessége.
Szó esett a nappali kórházi ellátásról is, amely a járó- és fekvőbeteg-ellátás közötti lehetőség. A beteg reggel megérkezik, megkapja a szükséges kezeléseket, majd délután hazamehet, így nem kell hosszabb időre befeküdnie a kórházba. Ez különösen kedvező lehet azoknak a mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegeknek, akiknek nincs szükségük folyamatos kórházi felügyeletre. A nappali kórházi ellátás a közelmúltban medencés kezeléssel és tangentorral is bővült. A tangentor víz alatti sugármasszázst jelent, amely a mozgásszervi kezelések egyik speciális formája.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy az elmúlt időszakban számos orvostechnikai eszköz megújult. Új laparoszkópos torony került a műtőbe, korszerű echokardiográfiás készüléket kapott a kardiológiai szakrendelés, és megújult a szemészeti diagnosztikai eszközpark is. Új CT áll rendelkezésre, miközben egy korszerű ultrahangberendezés kipróbálása, illetve beszerzése is folyamatban van. A főigazgató szerint ezek a fejlesztések nem feltétlenül azt jelentik, hogy korábban ne lett volna meg egy-egy vizsgálat lehetősége, hanem azt, hogy a meglévő technológiát folyamatosan korszerűsítik.
A beszélgetés egyik fontos része volt az ajkai kórház jövőjével kapcsolatos félelmek tisztázása. Az elmúlt időszakban felmerült olyan vélemény, hogy az intézmény szerepe csökkenhet, és akár krónikus vagy „elfekvő” kórházzá válhat. dr. Gősi Erika ezt a jelenlegi helyzet alapján nem tartja megalapozottnak. A Magyar Imre Kórházat a vármegye második legnagyobb kórházaként, több szakmát felölelő, multidiszciplináris intézményként jellemezte. A kórházban működik a vármegye fertőző osztálya is, és az intézmény földrajzi helyzete miatt fontos szerepet tölt be Ajka és a Bakony térségének ellátásában.
A humánerőforrás-helyzet kapcsán a főigazgató elmondta: az elmúlt félévben összességében érdemben nem változott sem az orvosok, sem a szakdolgozók létszáma. Egyes szakmák helyzete természetesen eltérő lehet, ezért fontos a Veszprém vármegyei kórházzal való együttműködés. A magasabb progresszivitási szintet igénylő eseteket szükség esetén Veszprémben látják el.
A jövő szempontjából különösen fontosnak tűnik a fiatal orvosok és szakdolgozók megszólítása. A kórházban növekedett a rezidensek száma, és a vezetés a Semmelweis Egyetemmel is együttműködést alakított ki: az Ajkára érkező rezidensek bekapcsolódhatnak a transzlációs medicina tanszék PhD-képzésébe. A Veszprém vármegyei kórházzal pedig olyan képzési együttműködés alakult ki, amely lehetővé teszi, hogy az ajkai rezidensek rugalmasan Veszprémben teljesítsék képzésük egy részét. A szakdolgozói utánpótlásban a duális képzésre is támaszkodnak.
A főigazgató szerint a szakmai együttműködés mellett a kórházi közösség összetartása is az intézmény egyik erőssége. A Covid-járvány idején kialakult szorosabb együttműködés hosszabb távon is megmaradt. A munkatársak közösségi programokon – például a jótékonysági bálon és adventi eseményeken – is együtt vesznek részt. A dolgozók elismerését különböző szakmai napokon és ünnepségeken is fontosnak tartják.
A beszélgetés kitért a lakossággal való kapcsolattartásra is. A kórházfelügyelő tanács a civil szervezetek és klubok képviselőin keresztül biztosít fórumot a kérdések és észrevételek számára. Egy ilyen visszajelzés nyomán például a látássérültek biztonságosabb közlekedését segítő sárga jelzés is megjelent a kórházban.
A beszélgetés végén dr. Gősi Erika a kórházi dolgozóknak megköszönte a kitartást és a munkát, a betegeknek pedig azt üzente: arra törekednek, hogy minél biztonságosabb, jobb minőségű és betegközelibb ellátást biztosítsanak Ajkán, illetve a betegek lakóhelyéhez minél közelebb.
alc.: Milyen fejlesztések vannak soron az ajkai kórházban?
Már megvalósult vagy jelenleg rendelkezésre áll:
- gyermekpulmonológiai szakrendelés;
- gyermekgasztroenterológiai szakrendelés;
- gyermekneurológiai szakrendelés;
- gyermekpszichiátriai ellátás;
- gyermekbarát, korszerű szakrendelők;
- szülő számára is lehetőséget biztosító, elkülönített gyermek-kórtermek;
- nappali kórházi ellátás;
- medencés rehabilitáció;
- új tangentor, vagyis víz alatti sugármasszázs-kezelés;
- új laparoszkópos torony a műtőben;
- korszerű echokardiográfiás készülék a kardiológián;
- megújult szemészeti diagnosztikai eszközpark;
- új CT-készülék.
Tervben, folyamatban vagy előkészítés alatt áll:
- a gyermekosztály sószobájának újraindítása;
- külön vérgázvizsgáló készülék beszerzése a gyermekosztály számára;
- egy új, többféle vizsgálatra alkalmas ultrahangberendezés beszerzése;
- az orvostechnikai eszközpark további folyamatos korszerűsítése;
- rezidensek és fiatal orvosok nagyobb számban történő bevonzása;
- együttműködés erősítése a Semmelweis Egyetemmel, többek között PhD-képzési lehetőséggel;
- a Veszprém vármegyei kórházzal közös, rugalmasabb rezidensképzési programok;
- a szakdolgozói utánpótlás erősítése, többek között duális képzéssel.
A beszélgetés egészének talán legfontosabb állítása: a főigazgató nem egy visszaszoruló, hanem egy szakmailag és technikailag megújuló, a fiatal szakemberek számára is vonzóbbá tenni kívánt kórház képét vázolta fel. A hangsúly egyszerre van az eszközfejlesztésen, a betegközpontú ellátáson, a vármegyei együttműködésen és az utánpótlás biztosításán.
(asz)
Fotó: Futó
