Szeptember első hétvégéje Ajkán a 76. bányásznap rendezvényeivel telt el. Ünnepelni nem csak szomorúan, komolyan lehet, az örömnek és vidámságnak is helye van ilyenkor. Így volt ez most is.
Az első összejövetelre pénteken, a padragi kultúrházban került sor, ahol a Padragi Bányász Hagyományőrző Kör közel száz tagja ünnepelt. Az elhunytakra emlékező öt kalapácsütés és a bányászhimnusz eléneklése után Karnics Miklós elnök mondott beszédet.
– Padrag bányászati múltja nem csupán történelem, hanem az itt élő emberek emlékezete. Ott van az egykori bányászok történeteiben, amelyeket még ma is elmesélünk egymásnak, a családok emlékeiben, a régi fényképeken, a tárgyi emlékekben és a dalokban.
Karnics Miklós a Kör legfontosabb feladatának tarja a bányász örökség megőrzését és továbbadását a fiatalabb nemzedéknek. A jelenlévőkhöz szólva így folytatta:
– Ti vagytok azok, akik saját életetekkel, munkátokkal és kitartásotokkal írtátok a padragi bányászat történetét. … Az összetartozás, a bajtársiasság és a közös múlt ma is összeköt bennünket. Ezen a napon szeretettel és kegyelettel gondolunk azokra a bányásztársainkra is, akik már nem lehetnek közöttünk.
Végül köszönetet mondott a hagyományőrző munka segítőinek, azoknak a családoknak, akik generációkon keresztül viszik tovább a bányászathoz kapcsolódó emlékeket és történeteket.
– Őrizzük meg a múltat, becsüljük meg a jelent, és adjuk tovább az örökséget a jövő nemzedékének!
Az ünnepi gondolatok után Blaskó Sándor a tőle megszokott alapossággal ismertette a bányásznapok történetét. Fontos feladatként szólt a bányász múlt megismertetéséről! Mint mondta: „Szén nélkül nincs Ajka, a bányászatnak köszönhetjük, hogy egy virágzó város jött létre!”
A beszédeket követően vacsora mellett sokáig folyt a beszélgetés, a közös emlékek felidézése.
Az ünnepi események szombaton reggel az Ajka-Csingervölgyi Zeneegylet Egyesület zenés ébresztőjével kezdődtek. A Szűcs Krisztián vezette fúvósok több rendezvényen is szerepeltek.
Délelőtt 10 órakor a Hild téri bányász emlékműnél a város önkormányzata nevében dr. Horváth József alpolgármester és Pethő Anita önkormányzati képviselő, majd a hagyományőrzők és más szervezetek képviselői koszorúztak. Itt, és a délutáni koszorúzásnál a Padragi Bányász Férfikórus énekelt Grünvald Petra vezetésével.
Innét a bányászati múzeumba mentek az ünneplők, ahol a bányász himnusz elhangzása és az emlékező kalapácsütések után először Linka Sándor, Szombathelyen élő egykori ajkai bányász olvasta fel az alkalomra írt versét, majd folytatódott a koszorúzás. Az Önkormányzat koszorúját itt is dr. Horváth József alpolgármester és Pethő Anita, a városrész önkormányzati képviselője helyezte el, majd következtek a bányász hagyományőrzők és más szervezetek. Az Aknamélyítő Vállalat kopjafájánál az előbbieken kívül a Szimeiszter család képviselője is elhelyezte az emlékezés csokrát.
Padragon este fél 7-kor folytatódtak az ünnepi események. Először a bányász emlékműnél a lármafa hangjával búcsúztak az elhunyt, bányászatban dolgozó társaktól, majd Linka Sándor ott is felolvasta a versét. A koszorúk elhelyezését dr. Balatincz Péter országgyűlési képviselő kezdte, őt követte dr. Horváth József alpolgármester és Karnics Miklós önkormányzati képviselő. Elhelyezte a megemlékezés koszorúját dr. Káldi Zoltán országos bányakapitány is.
Őket követték koszorújukkal a hagyományőrzők és más szervezetek képviselői.
A „hivatalos program” a Bányakertben fejeződött be. Itt először a régi tárnabejárónál Somogyi László felolvasta az erre az eseményre írt versét, majd Káldi Zoltán és Karnics Miklós leleplezték Keresztes Tibor restaurátor-szobrászművész bányász domborművét.
Pontosan 7 órakor Káldi Zoltán ment a színpadra, ott mondta el ünnepi köszöntőjét. Emlékeztetett az ünnep lényegére, a mély tiszteletre, az elszakíthatatlan bajtársiasságra, a büszke emlékezésre. Beszélt a bányászhivatásról, a bányász szellemiségről. A bányászat jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság, az ipar és a modern infrastruktúra gerincét évtizedeken át a bányászat adta. Megemlítette, hogy 1990-ben az ország széntermelésének 9,9 százaléka az ajkai medencéből származott.
Beszédének második részében ajkai példákat említett.
– Nem feledkezhetünk meg azokról a hősökről, akik kötelességteljesítés közben, a haza szolgálatában a legdrágábbat, a saját életüket adták a mélyben. Az ajkai bányászat 139 éve alatt 184 bányász halt meg munka közben. Ők azok a bányásztársaink, akik egy nehéz műszak után már nem térhettek vissza a napfényre, nem ölelhették meg családjukat, gyermekeiket…
Nem feledkezhetünk el azokról az elhivatott emberekről és civil szervezetekről, akik ma a hagyományőrző egyesületekben, múzeumokban fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a bányászkultúra, a dalok, az egyenruhák és a történetek élők maradjanak, és átöröklődjenek a jövő nemzedékeire!
A hagyományok őrzésének kiváló példájaként említette városunkat, a sok szobrot és emlékhelyet, a bányamúzeumot, a padragkúti pihenőparkot, a bányagép-örökbefogadási programot. Dicsérőleg szólt az Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület és vezetőinek kiemelkedő tevékenységéről.
– Végezetül kívánom, hogy a bányászközösségek legendás összetartó ereje a jövőben is megmaradjon Ajkán!
Ezután ismét a szórakozásé lett a padragi Bányakert.
-yCs-
Fotó: Futó