Vissza
Egy évvel ezelőtt Horváth Károly nyugalmazott bányagépész mérnök, a kiállítóhely szakmai vezetője és egykori egyetemi tankörtársa, dr. Szunyogh Gábor elhatározták, hogy felújítják a Bányászati Múzeum többtonnás, évtizedek óta bemutatott, ám már nem működő gépét.
Céljuk az volt, hogy a múzeumba látogatók működés közben is láthassák az 1903-ban Budapesten, a Váci úton működő Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. által gyártott, 170-es számú berendezést. A gőzgépből egykor számos darab készült az országban, mára azonban mindössze egyetlen példánya maradt fenn, amely a múzeumban látható. A géppel, amelyen egykor még sok bányász dolgozott, 1959-ig termeltek.
Az akna bezárása után a berendezést évekig nem használták, majd az 1965-ben megnyílt múzeumban állították ki. A két gépész ezután látott hozzá a felújításhoz. Megtisztították az alkatrészeket, majd a világhálón kezdtek kutatni a gép műszaki adatai és működésének részletei után.
A felújítás egyik legnagyobb kérdése az volt, hogyan lehetne újra mozgásba hozni a szerkezetet. Mivel gőz már nem állt rendelkezésre, először sűrített levegővel próbálkoztak, ez azonban nem bizonyult megfelelő megoldásnak. Végül a Bakonyi Erőmű szakembereinek segítségével egy külső villamos meghajtást alakítottak ki.
A rendszer szíjhajtással forgatja a gép hajtott kerekét, így működésbe hozza a gőzgép mechanizmusát. A berendezés a bányászat idején percenként mintegy százat fordult, ma már jóval lassabban jár, a működési elvét azonban így is szemléletesen mutatja be a látogatóknak.
(ta)
Fotó: Tisler
